Hírek
Az egyik ilyen különleges hely a Fenyves-allé, amely tökéletes úti cél minden természetkedvelő és kikapcsolódásra vágyó turista számára.
Fenyves-allé, vagyis a híres, fenyőkkel szegélyezett út, a magyar történelmi és kulturális örökség fontos része. Az allé nem csupán kivételes természeti szépségével, hanem történelmi jelentőségével is kitűnik. E hosszú, fenyőfákkal övezett út évtizedek óta vonzza a látogatókat, akik szeretnék megismerni a Festetics-család egykori életének emlékeit.
Ahhoz, hogy megértsük Fenyves-allé valódi jelentőségét, fontos röviden betekintést nyerni Festetics-család, s különösen Festetics Tasziló életébe, akinek személye és tevékenysége meghatározó szerepet játszott az allé életében.
A Festetics-család Magyarország egyik legismertebb és legbefolyásosabb arisztokrata dinasztiája, amely az évszázadok során jelentős hatást gyakorolt az ország történetére, kultúrájára és gazdaságára. A család eredete a 16. századra nyúlik vissza, amikor az őseik horvát földről érkeztek Magyarországra. A 18. század során a Festetics-család a magyar nemesi réteg kiemelkedő tagjává vált, a család tagjai közül sokan játszottak meghatározó szerepet a magyar történelemben, és a mai napig emléküket számos történelmi helyszín és kulturális jelentőségű műemlék őrzi.
A Festeticsek közül kiemelkedik I. Festetics György, aki megalapította Keszthelyen a Georgikont, Európa első mezőgazdasági főiskoláját, és jelentős szerepet játszott a hazai agrártudomány fejlesztésében. Ő ismerte fel, hogy a birtokán lévő, a népi megfigyelések szerint gyógyító erővel is bíró hévízi tőzeglápot tápláló hőforrás kiaknázható lenne egy a Nyugat-Európai fürdővárosokhoz hasonló gyógyfürdőhely kialakítására.
A család a mecénásság terén is ismert volt, jelentős művészeti és kulturális projekteket támogattak. Kastélyaik és birtokaik, különösen a keszthelyi Festetics-kastély, a magyar nemzeti örökség meghatározó részei.
De térjünk vissza Festetics II. Taszilóhoz, aki 1850. május 5-én, Bécsben látta meg a napvilágot Festetics II. György és Erdődy Eugénia elsőszülött fiaként. Oxfordban végezte el a jogi egyetemet, s apja halála után, 1883-ban átvette a több mint 100 ezer hektáros keszthelyi birtokot.
Tasziló kiemelkedő szerepet játszott a Festetics család történetében és a magyar kultúrában. A keszthelyi kastély az ő idején nyerte el mai formáját, a Festetics család a vendégeit itt rangjukhoz méltóan tudta fogadni. Az uradalom vadászterületein számos hazai és külföldi hírességet látott vendégül, aranysárga-kék színekben futó versenylovai Magyarország és Európa számos versenypályáin bizonyították II. Tasziló lovak iránti hozzáértését. Mintaszerű gazdasággá fejlesztette az amúgy sem elhanyagolt uradalmat.
Magánélete is szerencsés és boldog volt: Mary Hamilton hercegnővel kötött házasságából négy gyermek – May, György, Alix és Ella – született.
Magyarországon két védett fasor található, az egyik a keszthelyi Fenyves-allé, amelyet Festetics Tasziló alakíttatott ki. A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó, kettős feketefenyő-fasort, a legenda szerint, Mary Hamilton kedvéért telepíttette, akinek kedvenc elfoglaltságai közé tartozott a lovas kocsizás. A kocsiút a kastélyt, a Vadaskertet, az Újmajort és Fenékpusztát kötötte össze, és eredetileg valószínűleg a kastély angolparkjának északi oldaláról indult.
De található olyan forrás is, mely szerint a keszthelyiek által Kossuth Lajos utcára nevezett főútra Tasziló még a lábát sem tette, nem volt hajlandó egy császárellenes forradalmárról elnevezett úton kimenni a fenékpusztai méneshez, ezért inkább egy másik utat alakított ki a családja számára.
Hogy a szerelem, vagy a hazafiasság, netán mindkettő vezette Tasziló gondolatait, még a mai napig kétséges, de egy biztos: neki köszönhetően egy csodálatos helyszín várja a természet szerelmeseit Keszthelyen. Tasziló 900 feketefenyőt ültettetett 1880-ban, s a fenyők ágait 4-5 méterre felnyesette, hogy ne zavarják a kocsikázást.
Napjainkban az allé séta-, nordic walking és kerékpározási szempontból is nagyon közkedvelt, s érdekes, hogy a Szendrey-majortól északra eső szakasza, illetve déli, Újmajor és Fenékpuszta közötti része eltérő karakterű és hangulatú. Ha már Újmajort említjük, nem szabad elfelejteni, hogy ott áll Szendrey Júlia szülőháza, akire általában Petőfi Sándor múzsájaként és feleségeként emlékezünk, pedig maga is alkotó irodalmár, író, költő és műfordító volt.
A mára történelmi jelentőségűvé vált fasor 1963 óta élvez helyi jelentőségű védettséget, térítésmentesen látogatható.
Kövesd Instagram oldalunk a legfrissebb fotós tartalmakért!